Kerek Zöld porta: Enyészet hava (november)

Halottak napja. „Mindazokért, kiket nem láttunk már régen, akik velünk együtt ünnepelnek az égben, kiknek őrizgetjük szellemét, mindazokért egy-egy gyertya égjen.” (V’ Moto-Rock, Gyertyák)

A fa a tárolóban, kamrám feltöltve, most már jöhet a tél. Biztos???

Sokat járom az erdőt. Rabul ejt a sokszínűsége, csöndje, illata.

„Néha, csukott szemekkel heverészve díványomon, cigarettafüstbe és kávégőzbe göngyölve, egy erdőt látok. Csodálatos kép ez. A fák aranyfényben állanak, mint a komor angyalok, melyek a végzetet hirdetik. A gyanta és a mohás fatörzsek, a vadlapu és a nedves pataki sás illata úszik a levegőben. A gombák, erotikus pöffeszkedéssel, zömöken és vastagon ólálkodnak az avarban. Valahol nefelejcs és százszorszép is akad utamba. Az erdőben egy halott kis gyermek teste porlad. A levegő oly szagos, fényes és sűrű itt, mint a lanolin. Már nincs nyár, még nincs ősz. Ez a legszebb erdő a világon. Néha látom még, kávé és cigaretta között, díványomon heverészve; de már csak lustán nézek utána; nem akarok többé elmenni oda.” (Márai Sándor, Az erdő)

Gyümölcsfák érkeznek, metsző hidegben ásom a gödröket és ültetem el az ilyenkor még alvó csemetéket. 3 Batul almát, ami hungarikum (Erdély Maros menti vidékéről származik) és 4 Feketicsi meggyet, amelynek jelentős az antioxidáns tartalma (Bácsfeketehegy egy falu Vajdaságban).

Fagytalanítom a kerti csapot, mert közelegnek a mínuszok.

A felfedezés vágya -Jánosházára az Erdődy-Choron-kastélyhoz, ahová nem lehet bemenni, Meggyeskovácsiba a Batthyány-Arz-kastélyhoz, amely végnapjait éli, Csempeszkopácsra a Balogh-kiskastélyhoz, ahol helytörténeti múzeum is működik, de nem látogatásomkor és Sorokpolányba a Szapáry-kastélyhoz, amely túldíszített számomra- hajt. Útközben a szántásban őzek kergetőznek.

Édesanyám néhány napot nálam tölt, majd indulásakor rakoncátlankodik az autója. Az első ijedtség után, telefonálok a közelben lakó ismerősömnek, aki azonnal otthagyja a munkáját és segítségünkre siet. Szívmelengető az összetartás ebben a községben.

A kerítés mellett 3 beteg fát döntünk ki és darabolunk fel. Életemben először dolgozom láncfűrésszel. Félelemmel vegyes büszkeség tölt el. Később csak a büszkeség marad. Aztán egyik pillanatról a másikra koromfekete lesz az ég és elkezd ömleni a jég, ami bezavar a házba. :-(

A nagyvirágú tisztesfüvemből nem sok marad, Csillag és a macskák is azon pihennek, szépen kifekszik, de a virág nem adja fel, mert újra kihajt. Talán jövőre…

November 12. „Esik a hó, az első hó”, de hála az égnek el is olvad.

Munkát keresek, mert a megtakarításaim vészesen fogynak. Önéletrajzot küldök és várom a választ, majd izgulok, mint egy kislány a meghallgatás előtt. Meghallgatás előtt? Nadrágot alakítok át. Találok egy régen használt, szép darabot és a fejembe veszem, hogy vagy ez vagy semmi. Van azonban egy kis probléma. A cipzár húzója eltört. Mi legyen, mi legyen? Gombos lesz!!! Nyögve nyelősen tudnám csak érzékeltetni, mit is művelek, talán annyi elég, hogy varrni nem tudok és körülbelül 20 percem van az indulásig Zalaegerszegre. Amikor eljut a tudatomig a végeredmény, röhögőgörcsöt kapok. Mielőtt elfelejteném, 3 különböző méretű és színű gombbal dekorálom a sötétszürke nadrágot, de higgyétek el, ez a legkevesebb. Ahelyett, hogy másikat vennék elő, felveszem, mert ezt akarom, s egy hosszú blúzzal takarom el a förmedvényt. Az első lehetőség sikerül, én és a nadrágom is megfelel Zalaegerszegen, így 21-én kezdek a cég Pókaszepetken található üzemében.

Csillag hullajtja a fogacskáit.

Megérkezik a zimankó.

Kerítés toldozása-foldozása, mert Csillag időről időre kiszökik.

Tuskógombát gyűjtök, pörkölt lesz belőle. A tuskógombáról tudni kell, hogy csak a kalapja ehető, de az is minimum 20 perc főzést igényel, mert nyersen mérgező.

A macskák bent alszanak, mert édesanyám kitalálta, hogy kint megfáznának :-) Ezt követően nem mindennapivá alakulnak az éjszakák. Bonbon felugrik az ágyra, feljön a könyökömig és megharapja azt, jelezvén, játsszunk. Marcipán a függöny mögé bújik, üldögél a párkányon, majd rám veti magát. Csoki bebújik az állam alá és dorombol. Ilyesfajta kedvességekre riadok.

A kollégák nagyon kedvesek, aranyosak és segítőkészek.

Óriási ködben próbálok eljutni a munkahelyemre, mély a sötét is, nehéz a feladat. Csendesítem magam. Útközben egy róka iszkol át előttem. Mire megérkezem a célomhoz, fájnak a szemeim.

Szervezetem téli feltöltésére rengeteg almát, diót, mézet, homoktövist és pálinkát fogyasztok.

Aranyló napsütésben kanyargok, fékezem a sebességet és elmélázom a mesebeli tájon. Mindeközben belém hasít egy gondolat. Hegyet szeretnék. Belém hasít, gyökeret ver. Van egy új tervem.

Advent első vasárnapja. Fellobban a gyertya. Megkezdődik a várakozás.

Havi ÚJ, azaz magyar-magyar szótár: bakkeló = bakancs; grádics = padláslépcső; fodros tök = patisszon, csillagtök