Az áramerősség a házban 10 amper, ami azt jelenti, hogy a elemózsiámat kiteszem a napra melegedni, mert a hűtőszekrényen és a bojleren kívül több áramigénylő nem kaphat zöld jelzést. Általában hideget eszem, kézből, mert se ágy, se asztal, se tévé.
Másfél hét földön matracozást, derék-és vesefájdalmakat követően megérkeznek az ágyak. Micsoda gyönyörűség!!!
Szódabikarbónával, ecettel és citromsavval takarítok. Kisebb regényt fűztem le ezek használatáról, így a tényleges munkát megelőzően 1-2 órát olvasok is.
Miután láttam már gyermekkoromban a tévében, ültetni vágyom. Van is hozzávetőleg 300 bokrocska, mind rám várnak. A sorok annyira kanyarognak, hogy másnap újra megcsinálom. 12 órányi munka, semmiség!!! Pedig elfáradok, sőt, annyira fáj valamim, hogy nem tudok aludni sem. Mindezeken felbuzdulva, megtervezem a veteményest, még rajzot is készítek. Később pont ez akadályoz. Tulajdonképpen 4 óriási ágyást jelölök ki, amelyben lézengenek a növények. Az ökológiai szemlélet jegyében a gaznak is hagyok életteret, de miután az néhány hét elteltével térdig ér és fojtogatja a veteményt, időm nagyobb részében a háttérbe szorításán fáradozom és szókészletemet gyarapítom. A palánták ültetése gördülékenyen megy, kizárólag biogazdaságból vásárolok. Hallom, hogy a fehér mustár kiváló zöldtrágyázásához, beszerzek 1kg-ot. Érzésre elvetem mindet. Történhetne rosszabb is…kiderül ugyanis, hogy az 1kg mag, amit én cca.2 négyzetméterre szórok, akár 4-500 négyzetmétert is betakarna. És?
Öntözőkannával öntözök. 300 növény, lejtős terep, de legalább van időm észrevenni a bajt, mondja a szomszéd. Hm, merültek fel bennem kétségek, de ez olyan tudományos, gondoltam és elhessegettem azokat! Az öntözés végére idegileg megerősödtem. A szomszédnak igaza van, észrevettem valamit a ribizlin. Nem tudom, hogy nyomon vagyok e, de győzelmi mámor feszíti szét a levegőt. Katt. Internet. Keresés. Eredmény: levélpirosító ribiszke levéltetűm van. A felismerés mámorító, büszkén eltávolítom a „beteg” leveleket és kertészeti tanácsadó képében látom magam.
Már tavasszal csokibarna vagyok.
Esténként a madárdaltól hangos kertben ülök, s rácsodálkozom a természet sokszínűségére, amit alig ismerek. Olvastam valahol, hogy csalogassuk be a kertünkbe a pillangókat, méheket, madarakat. Szerencse, hogy mindezekből sok van nálam, mert nem tudom, hogy mitévő lennék egyébként.
Fatárolót építtetek, hogy aztán, aki csak látja, jól kiröhöghessen. Elismerem, hogy a funkcionalitás nem az erőssége, pedig a képzeletemben működött.
Kaszálok. A szomszéd azt mondta, hogy Ő ebbe nem fárad el, én másnap nem tudom felemelni a karjaimat.
Virágzik az áfonya, fekete ribizli és köszméte is.
Az utcán homokot egyengetek, többen is láblenyomat térképként kezelik és napokig nem jönnek felém.
Egyik délután harangoznak. Valaki meghalt. Isten nyugosztalja!
Már az első héten udvarlóm is akad. Egy alkoholos befolyásoltság alatt álló úriember érkezik házamhoz. Bemutatkozik, 20cm-es mosolyt villant, s fogai között sziszegi, hogy szingli, miközben eldől a biciklijével. Nem nyert.
Felmegyünk a hegyre. Lóg ugyan az eső lába és a miénk is le a kordéból. Úgy kapaszkodom a kb.5 km/órával száguldó kordé oldalába, hogy begörcsöl a kezem. Elfagytak a diófák, a barack és a szőlő egy része is, mert mi itt egy lapban vagyunk, a fagy könnyen bejön és itt is marad. A házban, gyertyafénynél reggelizünk, közben a szomszéd bedurrantja a régi villanybojlerből, saját kezűleg készített kályhát. Jó náluk, mert mindig meleg van. Iszunk egy pohár bort. Olyan magától értetődő és egyszerű velük minden. Szeretem őket.
Havi ÚJ, azaz magyar-magyar szótár: fehér szelence = fehér orgona; csekmet = sűrű, kusza, rendezetlen növényzet, dzsumbuj; sindő = tetőcserép; kordé = kétkerekű jármű; böszme = faragatlan, együgyű; gráblálni = gereblyézni; petrence = szénaboglya, kb. 150-
 |
| A hegyen |
 |
| Barázdabillegető |
 |
| Baltavári templom bejárata |
 | ||||
Fehér szelence
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése