*Karácsonyi üdvözlet*

Minden kedves olvasómnak, KELLEMES KARÁCSONYT kívánok!!!

LÁZÁR ERVIN: AZ ASSZONY

Azon a télen nem akart megjönni a hó, néhány héttel karácsony előtt még feketében, fagyott göröngyöket didergetett a táj. Ebből a sötétségből jött elő az asszony, csecsemő fiát a melléhez szorította. Nem tudni, merről jött, azt sem, mennyi ideje állhatott kinn az ajtó előtt, mert nem kopogott.
- Az istenért, jöjjön be, hiszen megfagy - mondta neki anyám.
Az asszony nem mozdult, szemét szüleimre emelte, és csendesen így szólt:
- Engem üldöznek.
- Egy nőt? Csecsemővel? Miért? - kérdezte apám.
Anyám szelíden megfogta a karját.
- Jöjjön már be.
- Nem követtem el semmi rosszat - mondta az asszony, de még mindig nem indult befelé. - Azt mondták, aki segít rajtam, azt is nagyon megbüntetik.
- Jöjjön csak be.
Nagyon szép asszony volt. Levetette furcsa aranyszegélyű, világos köpenyét, kibontotta a pólyából kisfiát, tisztába tette, megszoptatta. A kisgyerek ránk nevetett, fogatlan, bölcs nevetéssel.
- Csak karácsonyig. Karácsonykor már lesz hova mennünk - mondta az asszony.
Anyám ránk nézett.
- Gyerekek, senkinek se mondjátok meg, hogy a néni nálunk van! Megértettétek?
- Nem azért, mintha bárkitől tartani kellene - mondta apám -, itt Rácpácegresen nincs senki,
ki elárulna bennünket. De biztos, ami biztos.
Tudom, akkor mindannyian Bederik Durira gondoltunk. Aki ugyan nem lakott Rácpácegresen, de itt ólálkodott mindig a környéken. Valami csősz, mezőőr vagy erdőkerülőféle volt. Lelövöldözte a határba tévedt kutyáinkat, megríkatta a gyerekeket, ijesztgette az ebédvivő asszonyokat.
Igen, őtőle félni kellett.
Pedig mióta az asszony a gyerekkel megérkezett, egyre gyakrabban keringélt körülöttünk, s azután, hogy a hirdetményt felolvasták, egészen elszemtelenedett.
A katonák terepszínű dzsippel érkeztek, addig nyomták a dudát, amíg mindenki előszállingózott a házakból. Egy katona fölállt, ordítva olvasott. Egy nőt keresnek, csecsemővel. Bárki látja, köteles jelenteni. A parancs megszegőjét a helyszínen agyonlövik, házát porig rombolják.
Fagyott szívvel álltunk, kutatnak-e? De nem, odébbálltak. Csak Bederik Duri nem állt odébb, sőt megindult a házunk felé.
- Ha akarja, most rögtön elmegyek - mondta az asszony apámnak. - A kerten át, nem veszi észre senki.
- Nem megy sehova! Öt nap múlva karácsony, addig ki kell bírnunk. Bújjanak el!
Bederik Duri estig ott ült. Fülelt, gyereksírásra lesett.
Azt aztán leshette! Mert alighogy kényelmesen elterpeszkedett a konyhában, odakint, a gazdasági épületek takarásában megjelent Jósvai Jancsi. Addig integetett anyámnak, amíg észre nem vette.
- Mit akar, János?
- Az asszony meg a gyerek miatt…
- Milyen asszony? - rebbent meg anyám.
- Ne tessék félni, tud róla az egész puszta… Amíg ez itt ül, jobb helyük lenne nálunk. A kerten át észrevétlenül átjöhetnek.
Így került az asszony a gyermekkel Jósvaiékhoz, majd amikor Bederik Duri körülöttük kezdett szaglászni, átmentették őket az Alsóház családjaihoz, aztán a Fölsőházba került, majd vissza a középsőbe, nem volt Rácpácegresen egyetlen család sem, amely nem bújtatta volna, ha csak fél órára is.
Eljött a karácsony, a lányok ezüstpapírral borított diót, cérnára fűzött pattogatott kukoricát aggattak a fenyőágakra. Az asszony a kicsivel akkor már újra nálunk volt.
- Sötétedés után a pálfai Öreghegy alatt várnak rám.
Apám befogta a lovakat, és a biztonság kedvéért nagy kerülővel, a Sió fölötti erdők között vitte az asszonyt meg a fiát a megbeszélt helyre. Még kicsit mosolygott is magán, túlzás ez az óvatosság, ki kóricálna szenteste ezen az elhagyott vidéken. De bizony kóricált. Előlépett a fák közül Bederik Duri.
- Állj! Kit visz maga?
Apám nem válaszolt, a lovak közé csapott, meglódult a kocsi, de ahhoz nem elég gyorsan, hogy Bederik Duri ne tudja elkapni az asszony aranyszegélyű köpenyét. A kezében maradt, diadalmasan lobogtatta.
Vágtázva értek az Öreghegy alá, valóban, egy kocsi várt ott. Az asszony sebtében búcsúzott, átszállt, a könnyű parasztszekér elzörgött vele a sűrű éjszakába.
Apám megfordította a lovakat, hazaindult. Most az országúton, egyenesen. Amikor a Paphegy tövébe ért, az út menti bokrok mögül ijesztő nevetés harsant. Apám tudta, hogy ki az, és szívszorongva nézte, ahogy a fagyos sötétségben ballangkórókat hömbölget a szél.
Másnap hajnalban fölbolydult Rácpácegres. Jönnek. Ki hozta a hírt, nem tudom, de már az is elterjedt, hogy egy lánctalpas monstrum is közeleg, azzal rombolják le a házakat. Bederik Duri nem sokat késlekedett. Ő vezeti őket, a tank előtt jön, kezében a bűnjel, az aranyszegélyű, kék köpeny.
Egy darabig hihettük, hogy csak ijesztés, de ahogy a hajnal kibontotta a tájat a homályból, kibontotta a lőrinci úton vonuló sereget is, igen, jönnek, fegyverrel, lánctalpas monstrummal, végünk van, véged van, Rácpácegres. Menekültünk volna, az asszonyok batyukat kötöttek, de akkor már valaki jött vissza a magtár felől, nincs kiút, igen, akinek jó szeme volt, láthatta: mint a szögesdrót tüskéi az őrszemek szuronyai, körös-körül, a ráadási úttól a Paphegyen át a Vitéz-tanyáig mindenütt katonák, körülzártak bennünket.
Ki lehet ez az asszony meg ez a gyerek, hogy ilyen ádázul gyűlölik?
A batyuk a lábak mellé estek, hátráltunk, összetorlódtunk, mint egy delelő nyáj, szorongtunk a Nagyszederfa alatt. A monstrum már a Kissarok felé dübörgött, hallottuk a kérlelhetetlen hangot, már idevillant Bederik Duri kezéből a kék, amikor Keserű Pisti felkiáltott:
- Oda nézz!
A házak körvonalai megbomlottak, mintha köd ereszkedett volna rájuk, de nem lehetett köd, hiszen minden mást élesen lehetett látni, idelátszott az Erzsébet-domb fenyőfája, a lőrinci torony. A házak mégis elmosódtak, tűnékenyen lebegtek, mint forró nyarakon az utak fölött a délibáb, újabb kiáltás, a kezem, a kezem, idenézz, a kezem. Tényleg, mintha elpárállana a testünk, áttetsző lesz a kezünk, megfakul a ruhánk, egy pillanatra látom a mellettem levők testén át a dombokat, aztán már csak a dombok, a fák. A házak és az emberek, mint a pára, nincsenek, üres pusztaság Rácpácegres helye… de mégis itt vagyunk, hiszen érzem, hogy fogom anyám kezét, a hátam mögött szuszog a húgom.
A had hökkenten áll az üresség közepén, Bederik Duri eszelősen kapkodja a fejét, itt volt, itt van, itt kell neki lennie, a páncélosról leszáll egy tisztféle, Bederik Duri kapkodva mutogat, lobog a kezében az aranyszegélyű, kék köpeny. A tiszt botot emel, Bederik Duri vállára sújt vele, aztán az arcába. Itt meg, miköztünk, valaki hangosan fölnevet, csönd, sziszegi apám, de nem lehet visszatartani a kárörvendő hangokat, sziszeg, fortyog, sistereg, úgy kell neked, áruló gazember. Most már a többiek is ütik, Bederik Duri szűkölve rohangál a körben, szinte sajnálja már az ember.
A katonák sorokba rendeződnek, a páncélos megfordul, mennek dolguk végezetlen, Bederik Duri, mint egy rongycsomó, a földön. Amikor a katonák már látótávolon túl vannak, föláll, az arcán gyűlölet, rázza az öklét az égre, a katonákra, ránk, belőlünk meg, láthatatlanokból, föltör, fölszárnyal a felszabadult nevetés, Bederik Duri rémülten rohan át a földeken, egyre messzebb, egyre távolabb, olyan lesz, mint egy szélűzte ballangkóró.
Halvány vibrálás, helyükre sűrűsödnek a házak, fölködlik a kezünk, az arcunk, juhé, itt vagyunk, világítanak a boldog emberek. S mintha csak erre várt volna, nagy pelyhekben, mint a kegyelem, hullani kezd a hó.

(1996)

Forrás: http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1558/nem-banom-rozskenyer-karacsonyi-kisantologia-novellak

*Alternatív karácsonyfám*

   A Karácsonyt Budapesten töltöm, így itthonra ezt a kis fát alkottam. Nem kellett hozzá se kivágni, se megvásárolni a fenyőfát, mert lehullott ágak, a kiskertemből rozmaring és az évek óta ünnepi alkalmakra használt kézműves díszek alkotják. Kötözéshez, rögzítéshez kenderzsinórt vettem igénybe.

   Ha változatosságra vágysz, készíts Te is saját karácsonyfát!!!

Alternatív karácsonyfám a fatárolón

*KÜLÖNSZÁM* Karácsonyi sütemény recept

   Mivel én a konyhaművészetemmel nem dicsekedhetem, nem saját, hanem más tollaival ékeskednék és kedveskednék az Ünnepekre készülvén. Egy barátnőm lepett meg ezzel a csodával, amit ebben az évben én is megpróbálok elkészíttetni a húgommal. J Szigorúan vegyszermentes hozzávalókat használ majd, ettől lesz IGAZI táplálék ez a nyers brownie.

Nyers brownie (Lénárt Gitta receptje)

Hozzávalók (5-6 főnek):

10 dkg mandula (beáztatva, lehéjazva, megszárítva)

10 dkg kesudió

10 dkg aszalt áfonya

10 dkg datolya

4 dkg nyers kakaóvaj

3 dkg nyers kakaópor

1 teáskanál vaníliapor

2 dkg maca por (én elhagyom, mert azt olvastam, hogy keresztallergiát okozhat*)

Elkészítése:

1.            A magokat szárazon megőröljük, lehetőleg úgy, hogy maradjanak benne kis darabos részek, de legyen teljesen finomra, lisztre őrölt része is.

2.            Az aszalt gyümölcsöket kb. 2 órára beáztatjuk, majd aprítógépben egy nem túl homogén, lekvárszerű pépet készítünk. Ha túl sűrű, az áztató vízből tehetünk még hozzá.

3.            A kakaóvajat felolvasztjuk és a gyümölcsös masszába keverjük a kakaóporral, vaníliával és a maca porral együtt.

4.            A száraz magkeveréket összegyúrjuk a kakaós lekvármasszával.

5.            Egy sütőpapírral kibélelt tálcára egyenletesen elterítjük, a tetejét meghintjük kakaóporral, majd egy-két órára betesszük a hűtőszekrénybe.

Ha kihűlt és összeállt, szeletekre vágjuk, úgy tálaljuk.

(Forrás: http://antalvali.com/boszorkanykonyha/eheto/edessegek/nyers-brownie.html)

Kíváncsian várom, hogy Nektek hogyan sikerül ez az édesség!

*saját megjegyzésem

Enyészet hava (november)

   Halottak napja. „Mindazokért, kiket nem láttunk már régen, akik velünk együtt ünnepelnek az égben, kiknek őrizgetjük szellemét, mindazokért egy-egy gyertya égjen.” (V’ Moto-Rock, Gyertyák)

   A fa a tárolóban, kamrám feltöltve, most már jöhet a tél. Biztos???

Sokat járom az erdőt. Rabul ejt a sokszínűsége, csöndje, illata.

   „Néha, csukott szemekkel heverészve díványomon, cigarettafüstbe és kávégőzbe göngyölve, egy erdőt látok. Csodálatos kép ez. A fák aranyfényben állanak, mint a komor angyalok, melyek a végzetet hirdetik. A gyanta és a mohás fatörzsek, a vadlapu és a nedves pataki sás illata úszik a levegőben. A gombák, erotikus pöffeszkedéssel, zömöken és vastagon ólálkodnak az avarban. Valahol nefelejcs és százszorszép is akad utamba. Az erdőben egy halott kis gyermek teste porlad. A levegő oly szagos, fényes és sűrű itt, mint a lanolin. Már nincs nyár, még nincs ősz. Ez a legszebb erdő a világon. Néha látom még, kávé és cigaretta között, díványomon heverészve; de már csak lustán nézek utána; nem akarok többé elmenni oda.” (Márai Sándor, Az erdő)

   Gyümölcsfák érkeznek, metsző hidegben ásom a gödröket és ültetem el az ilyenkor még alvó csemetéket. 3 Batul almát, ami hungarikum (Erdély Maros menti vidékéről származik) és 4 Feketicsi meggyet, amelynek jelentős az antioxidáns tartalma (Bácsfeketehegy egy falu Vajdaságban).

   Fagytalanítom a kerti csapot, mert közelegnek a mínuszok.

   A felfedezés vágya -Jánosházára az Erdődy-Choron-kastélyhoz, ahová nem lehet bemenni, Meggyeskovácsiba a Batthyány-Arz-kastélyhoz, amely végnapjait éli, Csempeszkopácsra a Balogh-kiskastélyhoz, ahol helytörténeti múzeum is működik, de nem látogatásomkor és Sorokpolányba a Szapáry-kastélyhoz, amely túldíszített számomra- hajt. Útközben a szántásban őzek kergetőznek.

   Édesanyám néhány napot nálam tölt, majd indulásakor rakoncátlankodik az autója. Az első ijedtség után, telefonálok a közelben lakó ismerősömnek, aki azonnal otthagyja a munkáját és segítségünkre siet. Szívmelengető az összetartás ebben a községben.

   A kerítés mellett 3 beteg fát döntünk ki és darabolunk fel. Életemben először dolgozom láncfűrésszel. Félelemmel vegyes büszkeség tölt el. Később csak a büszkeség marad. Aztán egyik pillanatról a másikra koromfekete lesz az ég és elkezd ömleni a jég, ami bezavar a házba. :-(

   A nagyvirágú tisztesfüvemből nem sok marad, Csillag és a macskák is azon pihennek, szépen kifekszik, de a virág nem adja fel, mert újra kihajt.  Talán jövőre…

   November 12. „Esik a hó, az első hó”, de hála az égnek el is olvad.

   Munkát keresek, mert a megtakarításaim vészesen fogynak. Önéletrajzot küldök és várom a választ, majd izgulok, mint egy kislány a meghallgatás előtt. Meghallgatás előtt? Nadrágot alakítok át. Találok egy régen használt, szép darabot és a fejembe veszem, hogy vagy ez vagy semmi. Van azonban egy kis probléma. A cipzár húzója eltört. Mi legyen, mi legyen? Gombos lesz!!! Nyögve nyelősen tudnám csak érzékeltetni, mit is művelek, talán annyi elég, hogy varrni nem tudok és körülbelül 20 percem van az indulásig Zalaegerszegre. Amikor eljut a tudatomig a végeredmény, röhögőgörcsöt kapok. Mielőtt elfelejteném, 3 különböző méretű és színű gombbal dekorálom a sötétszürke nadrágot, de higgyétek el, ez a legkevesebb. Ahelyett, hogy másikat vennék elő, felveszem, mert ezt akarom, s egy hosszú blúzzal takarom el a förmedvényt. Az első lehetőség sikerül, én és a nadrágom is megfelel Zalaegerszegen, így 21-én kezdek a cég Pókaszepetken található üzemében.

   Csillag hullajtja a fogacskáit.

   Megérkezik a zimankó.

   Kerítés toldozása-foldozása, mert Csillag időről időre kiszökik.

   Tuskógombát gyűjtök, pörkölt lesz belőle. A tuskógombáról tudni kell, hogy csak a kalapja ehető, de az is minimum 20 perc főzést igényel, mert nyersen mérgező.

   A macskák bent alszanak, mert édesanyám kitalálta, hogy kint megfáznának :-) Ezt követően nem mindennapivá alakulnak az éjszakák. Bonbon felugrik az ágyra, feljön a könyökömig és megharapja azt, jelezvén, játsszunk. Marcipán a függöny mögé bújik, üldögél a párkányon, majd rám veti magát. Csoki bebújik az állam alá és dorombol. Ilyesfajta kedvességekre riadok.

   A kollégák nagyon kedvesek, aranyosak és segítőkészek.

   Óriási ködben próbálok eljutni a munkahelyemre, mély a sötét is, nehéz a feladat. Csendesítem magam. Útközben egy róka iszkol át előttem. Mire megérkezem a célomhoz, fájnak a szemeim.

   Szervezetem téli feltöltésére rengeteg almát, diót, mézet, homoktövist és pálinkát fogyasztok.

   Aranyló napsütésben kanyargok, fékezem a sebességet és elmélázom a mesebeli tájon. Mindeközben belém hasít egy gondolat. Hegyet szeretnék. Belém hasít, gyökeret ver. Van egy új tervem.

   Advent első vasárnapja. Fellobban a gyertya. Megkezdődik a várakozás.

Havi ÚJ, azaz magyar-magyar szótár: bakkeló = bakancs; grádics = padláslépcső; fodros tök = patisszon, csillagtök

Az első hóesés

Adventi koszorú Bérbaltaváron

Balogh-kiskastély (Csempeszkopács)

Batthyány-Arz-kastély (Meggyeskovácsi)

Erdődy-Choron-kastély (Jánosháza)

krizantém

Lobog a tűz a kályhában

Mici

Szapáry-kastély (Sorokpolány)

Magvető hava (október)

   Örömmel szüretelem a lugasomban az othellot és a szürkebarátot, bár a szőlők ízét, még én is csak elégségesre értékelném. Másodérés na, jövőre jobb lesz!!!
   Áfonyát gyomlálok és trágyázok, az utóbbihoz Csillag kedvenc őrállását kell elbontanom.
   Betakarítom a kápia paprikát és a zellert. Ők a kert utolsó adományai.
   Rumba megyek rumlizni :-)
   Bodzabokromat metszem és fűrészelem egy kétlépcsős háztartási létrán állva. Ha leesnék, lehetne belőle egy vicces video.
   Csillag abszolút sztár, az utcában lakók folyamatosan látogatják, simogatják.
   Virágvásár van a főutcán, krizantémot, árvácskákat és levendulákat vásárolok.
   Hajnalonta fagy, ezért elviszem az autót Vasvárra, gumicserére.
   A szüreti felvonulás eléri az utcánkat, ezt az éneklésen kívül, állatkáim jelzik. Betörik a bejárati ajtót és mind a hatan beszaladnak. A macskák az ágy alá bújnak, a kutya a szoknyám alá bújna, ha lenne szoknyám.
   Segítséggel elkezdem a forrás tisztítását. A Kánya patak túloldalán lévő területemen egy különleges növényre leszek figyelmes. Nem ismerem. Utánajárok. Kecskerágító = kecskerágó (Euonymus europaeus). Fáját régen a pásztorok fokos készítésére használták. Termése mérgező! Nem mintha meg akartam volna kóstolni. :-)
   Csillagot baleset éri. A mezőn szaladgálunk, amikor feljajdul és sírva tesz néhány lépést, majd lefekszik, nem áll a bal hátsó lábára. :-( Nyugtalansággal tölt el az állapota. Nem tudom, hogy mitévő legyek. Estére már jobb a kedve, bár még mindig 3 lábon közlekedik. Másnap újra a régi, úgy tűnik kialudta a bajt.
   Ajtót és ablakokat szigetelek. Olyan jól sikerül, hogy a bejárati ajtót nem tudom becsukni, mert túlszigeteltem. Hm… Tanulok.
   Az orgonát és a magnóliát át kell ültetnem, mert a fenyőfa árnyékában korlátozottan növekednek.
   Tormát ültetek a konyhakert egyik csücskébe. Úgy hallottam, kiirthatatlan, tisztes távolságból figyelheti csak a többieket.
   Egyik hajnalban észreveszem a szüreti Holdat (október 16-ról 17-re virradóan). Évente egyszer látható, közvetlenül a szeptemberi telihold, az aratás holdja után. Gyakran nevezik a vadászok holdjának, mivel a vadászok jobban látják fényében az előzőleg learatott mezőkön a vadakat.
   Megérkezik a téli tüzelőm!!!!!!!!!!!!!!! ÉLJEN!!!!! Ájulásig pakolom a fatárolóba.
   Az Ó-Ebergényi-kastélynál járok Vasszécsényben, ahol állítólag kísértetek is járnak. Megelégedésemre szolgál, hogy nem találkozom egyikükkel sem.
   Már korán sötétedig és későn kel a Nap.
   Harlekinkatica invázió. Vannak ismereteim arról, milyen károkat okoznak, de sokszínűségük ámulatba ejt.
   Marcipán egy egérkével a szájában jön reggelizni, szépen leteszi a szajrét az asztal szélére, amíg falatozik. Kinek a pap, kinek a papné
   Elkészülnek az organikus pamutvászonból tervezett terítőim. Végre az étkezőasztalnak is van gála ruhája.
   Kénytelen vagyok felhívni a kályhást, mert napok óta füstölnek a meleget adóim és teljesen tehetetlen vagyok. Hosszasan beszélünk; utasításait pontosan követve begyújtok. Élvezettel hallgatom, ahogy pattog a fa és lobog a tűz, a meleg betölti a szobát.
   „Csipp, csepp, egy csepp, öt csepp meg tíz” (Weöres Sándor Olvadás), hajnali ébredés, csöpög a csap. Ez a méreg.



Havi ÚJ, azaz magyar-magyar szótár: rajt = rajta van valamin; köpeszt = pucol; meggráblázza a haját = megfésülködik

Az áfonya őszi köntösében

Csoki

Téli tüzelő

Ó-Ebergényi-kastély (Vasszécsény)

Őszi hangulat, a távolban Csillag

Szüreti felvonulás Bérbaltaváron

Szüreti Hold

Almafa Vasszécsényben

Egy darab zeller nagy csokornyi levele

Földanya hava (szeptember)

   Csillag leszedi a ruhákat a szárítókötélről, néhányat át is szab. Van olyan darab, amit ötször mosok ki.
   Mosószódára váltok a mosódióról, mert nem vagyok maximálisan elégedett a tisztasággal. A szóda meghálálja a bizalmat.
   Készséges ismerősöm paraffinolajat fecskendez a bal fülembe, miután napok óta egyáltalán nem hallok. Sajnos nem segít és a járásom is egyre bizonytalanabbá válik, a falba kapaszkodva közlekedem. Végül kimossák a fülemet.
   Fát aprít és fűrészel (géppel) a pótapám, én a fatárolóba hordozom a kuglikat. Hatalmas örömömre szolgál, amikor befejezzük. Jártányi erőm sincs.
   Szombathelyre megyek kontrollra, a doktornő biztat, hogy látványos és gyors a gyógyulásom, hamarosan elhagyom a gyógyszereket. Pompásan érzem magam. Nem vagyok levert és kedvetlen, nem szorongok.
   Marcipánt elviszem Vasvárra az állatorvoshoz, mert napok óta nem eszik, nem iszik és gubbaszt. Szakszerűen ellátják, kap vitamint, amit naponta adok be neki. Már másnap felpendül és vidáman szaladgál a testvéreivel.
   Csillagot „megfésülöm”, most tényleg olyan, mint egy Hópihe :-)
   Ömlik. Napok óta szakadatlanul. Nem unja meg? :-)
   Borostyánt ritkítok, hogy a fatároló megközelíthető legyen. Hamarosan érkezik a téli tüzelőm.
   Még mindig rengeteg a szúnyog!!! Ezek a rovarok sosem alszanak?
   Kapálógéppel felveretem a levendulást. Rendezett lesz az előkert és nem nekem kell szélmalomharcot vívnom a hívatlan dudvával.
   Szeretem a reggeleket. Csillag türelmesen megvárja, amíg kiteszem a macskák eledelét, azután rohan utánam, topog a széknél, ahová mindig leülök. Kétlábra áll, mancsait a nyakam köré fonja és nyalja az arcomat, bújik hozzám. Ha az orrához érintem az enyémet és azt mondom, puszi, akkor megnyalja azt.
   Befejezzük a fatárolót és veszélyes állapotban lévő fákat is vágunk ki, heroikus küzdelemben. Amikor húzzuk a fákat (bár nagyon távol vannak tőlünk), félek. Az utcán heverő ágakat becipelem és felvagdalom, majd a „szemetet” kupacokba rendezem, nehogy szó érje a ház elejét.
   Puszlit kötök és azon elmélkedem, mennyit kell dolgozni azért, hogy télen meleg lehessen a házban.
   Csípősek a reggelek.
   Sövényt vágok.
   Elkészül az ÚJ fehérbor, rohanok a hegyre megkóstolni. Elsőrendű :-) Két méretes vödörrel Othellot és Izabellát („Eper” szőlőt) is szedek, mert a vörös a gyengém. :-)
   Csillag kiszökik. Édesanyám karjaiban hozza vissza, jókora erőfeszítés ez a részéről, hiszen a kutya cca.20kg.
   „Állatmenhelyem” megsegítésére kanapét és fotelt kapok. A hat csirkefogó rögvest birtokba veszi birodalmát.
   Hosszasan szemetet szedek, mert az emberek nemtörődöm módon a portám elé hajítják az almacsutkát, üres palackokat, rongyos táskát, papírt és egészségügyi betétet!!! Miután mindent összeszedek és kipuffogom magam, napfürdőzöm.
   Kihasználom a verőfényes délelőttöt, fogom Édesanyámat és átmegyünk Mikosszéplakra a Mikosd kastély-hoz, amely megközelíthetetlen, a „bevezető” híd életveszélyes, így csak elképzeljük azt. Bögöte-Felsőmajorban a Horváth-kastélynál sem járunk szerencsésebben, két kutya kerget el bennünket. A kilátó azonban lélegzetelállító. Rumban fagyizunk, már ekkor érzem, hogy nekiment a torkomnak. A kemendollári hegyi kápolnát útközben szemrevételezzük, ahogy a birkákat is. Az utolsó állomás Szajk, a 6-os és 7-es tó. Mókusok szaladgálnak előttünk az úton, ahogy sétálunk a tavak felé.
   Vetőmagok érkeznek, s velük az új évre való készülődés szele.
   A vörös és zöld bazsalikomot betakarítom és lefagyasztom, mert csak később használom fel.
   Lehetne magot fogni a paradicsomból és a paprikából is, de úgy érzem, még nem rendelkezem a kellő ismeretekkel ennek megtételéhez.
   Pirítóst eszem szemközt a szomszédban, miután a gazdával gerendákat és léceket rakodunk hajnaltól. Lelkesítő segíteni egymásnak, amikor a másiknak túl sok dolga akad. Na de vissza a pirítóshoz! A gazdasszony megkeni a kenyeret zsírral mindkét oldalán és serpenyőben megsüti. Frissen reszelt káposztát szórok a tetejére, fenséges!!!
   Vörös must. Az élet szép!



Havi ÚJ, azaz magyar-magyar szótár: silinga = fáskosár; puszli = a gyújtósnak való, kis „csokorba” kötve.

A kápia Korosko fekve is beérik

Begónia

Horváth-kastély (Bögöte)

Kutyatábla (Halász Boróka alkotása)

Bonbon

Szajki tavak

Ruhaszárítás OFF

Hegyi kápolna (Kemendollár)

Üdvözöljük Kisbérben! (a szüret alkalmából)

Csillag tappancs

Újkenyér hava (augusztus)

   Már gondolok a zordabb időkre, amikor brrrrr hideg lesz, csúszik, egész nap sötét van és fűtök, folyik az orrom és a pálinka. Elkezdek spájzolni.
   Kakukkfüvet, rozmaringot és zellerlevelet szedek és a lámpára kötözve, lógatva szárítok. Képeken korábban ábrándozva szemlélt falusi hangulat abszolválva.
   Tartósítószer nélküli savanyítólé recept: 3 liter víz, 1liter 10%-os ecet, 3 teáskanál szemes fekete bors, ugyanennyi köménymag és mustármag, 2 teáskanál koriander mag, 3-4 darab babérlevél, 10dkg só, 30dkg cukor. Az ezidáig felsoroltakat felforralom, majd amikor a fűszeres folyadék kihűl, leszűröm. A kifőzött üvegek aljába 1 teáskanállal teszek a magokból, aztán jöhet a zöldség és rá a léből, hogy ellepje. Végezetül a kamrapolcra sorakoztatom valamennyit, szám szerint 2 üveg Supersweet koktélparadicsomot, 4 üveg Rekord paprikát és 2 üveg uborkát. Lehet, hogy a befőzés nagyasszonya leszek? (a recept forrása: http://sokszinuvidek.24.hu/otthon-keszult/2016/06/26/ime-a-nagyi-tartositoszer-nelkuli-tokeletes-savanyitole-receptje/)
   Annyi paradicsom terem, hogy nem győzöm leszedni és elajándékozni, mert elfogyasztása ebben a mennyiségben megvalósíthatatlan. Tudom, hogy készíthetnék ivólevet, szószt, aszalványt is, mindezeknek útjában egyetlen akadály áll: a paradicsomtól ég a gyomrom, így korlátozottan fogyasztom. Ezért ültettem csak 40 tövet. :-)
   Lecsót készítek. Életemben először. Gyermekként nem szerettem, azóta nem is ettem, ezért adok magamnak még 1 esélyt. Nem jön be.
   A rengeteg eső miatt a paradicsomoknak a hónap végén búcsút intek, a Costoluto Fiorentino-val és a St.Pierre-vel nem vagyok elégedett. Többé nem szavazok bizalmat nekik.
   45 tő szamócát kapok és telepítek, s bár Csillag lelkesen kifekszi a legtöbbet, néhány túlélő marad. Ha szamóca partit nem is, de zártkörű falatozást majd tartok.
   Ásom, de elég hamar feladom. Van olyan, hogy valami nem testhezálló feladat…na…
   Bármerre nézek, mindenhol csiga!!! Ekkora mennyiséget már nem tudok egyesével összeszedni, pedig vegyszerek használata és indiai futókacsák nélkül, nincs más választásom.
   Érik a szőlő, hajlik a vessző…másodérés. Az öregek szerint, szőlőn a másodérés azt jelenti, hogy hosszú lesz az ősz. Elfogadom.
   Gyújtósnak való fát hordozok fel a tároló mellé, Csillag folyamatosan hozza-viszi az ágakat. Amit meghagy, abból nem lesz tűz.
   Verandát raklapozok, ezzel kényszerítve állatkáimat arra, hogy a szükségleteiket ne ott végezzék. A tanulási folyamat elején járnak csak, egyelőre értékelést nem adnék.
   A szúnyogok gyérítése sikertelen, 1 négyzetcentiméternyi felület sincs rajtam, ahol ne hagytak volna nyomot. Elbújnak a hálószobában és egészen reggelig döngenek a fülembe.
   Édesapám régi álmának helyszínén, Rio de Janeiro-ban Olimpiai Játékok kezdődnek. Bennem a legnagyobb várakozást a Szerbia-Magyarország férfi vízilabda mérkőzés okozza.
   Barátnőmék Pufi kutyusukkal ugranak be hazafelé menet. A két kutya a kezdeti távolságtartást követően, belefeledkezik a játékba.
   Régi osztálytársnőm javaslatára meditációkat hallgatok elalvás előtt, remélvén, hogy jobban érzem magam és elalszom. Nem jön át az üzenet. Kitalálom, hogy relaxációs zenét hallgatok, de az meg idegesít. Marad a félelmekkel hánykolódva alig alvás és a gyűrötten ébredés.
   Felvirrad a nap, megyek Szombathelyre egy pszichiáter főorvoshoz. A doktornő az én angyalom. Az első pillanatban egymásra hangolódunk.
   Váratlanul betoppan Bibi, azt hiszem, hogy álmodom. Gyönyörű a húgom.
   Takarítás vagy ásás. Hm? Ez is eljött. Takarítás :-)
   Közel 1 év elteltével újra a volán mögé ülök, s 3 órán át vezetek a környéken. Ez olyan, mint a biciklizés, Fittipaldi vagyok!!! Hiába, no!



Havi ÚJ, azaz magyar-magyar szótár: tikszó = ragasztószalag; plutyka = kelkáposzta főzelék

Costoluto Fiorentino paradicsom

Rekord erőspaprika

Sárosan szép az élet

Életem első savanyúsága, Supersweet paradicsomból

Életem második savanyúsága, Rekord erőspaprikából

Életem harmadik savanyúsága, szomszédasszonyom uborkájából

Szárad a rozmaring és a kakukkfű

Maci

Othello szőlő

Áldás hava (július)

   A madarak megeszik a már beérett egres, fekete ribizli és fekete áfonya szemeket. A kirakott eleséget azonban érintetlenül hagyják. Jelentőségük megkérdőjelezhetetlen, de kártételüket csökkentenem kell. Lényeg, hogy ne minősüljön zaklatásnak.
   A Nap felbukkanása előtt kelek, megelőzöm a torkos madárkákat és 9 szem áfonyát szedek. Páratlan ízélmény.
   Szénabálák érkeznek, azokat terítem a bokrok köré, talajtakarás gyanánt. Ha a bálánál megfigyelném a feltekerés irányát, talán gördülékenyebben menne a munka. Nem szeretem a kihívás nélküli feladatokat.
   Paradicsomot ritkítok és kötözök, természetesen a legnagyobb hőségben. Végezetül nagy tállal szedek is. Már ad is a kert, nem csak elvár.
   Ha a paradicsomon barna foltok jelennek meg, gombabetegségben szenved. Ilyenkor 4 rész tej, 6 rész víz keverékét kell rápermetezni a tövekre. Nálam nincs baj, így ezt az információt elraktározom rosszabb napokra.
   A szomszédban kiforr a málna, nem egészen véletlenül. Bor lesz. A szín és illatorgia páratlan!!!
   A brokkolim megáll egy „babánál”, sőt, azt is túlneveli, kivirágzik, felmagzik. Eldobható.
   A kelbimbóm lisztharmatos, így az sem kerül a levesbe. Eldobható.
   Fűkaszát vásárolok, majd az első alkalommal ájulásig használom.
   A föld felől feltörő füstre leszek figyelmes. A csalán pöfékel. Felvilágosítanak, hogy olyankor történik mindez, amikor a növény felmagzik és szétszórja utódait.
   Gyomlálok. Még mindig ki nem állhatom ezt a feladatot.
   Csillag nem ugat. Csillag visít. Kirohanok, Ő a bejárati ajtóhoz lapul, miközben két bűbájos tacskó rohangál az udvarban. Okos a kutyám, ahelyett, hogy a cselekvés színterére lépne, szól, hogy én tegyek valamit. Ki őriz kit? Ez itt a kérdés! Egyébként az átellenben lakó öreg kutyával már barátok, szereti, ha átmegyünk, bár leginkább azt élvezi, amikor a tyúkok közé szaladhat és azok riadtan szétrebbennek.
   Környékbeli gyermekek és nagyobbak jönnek kutyát és macskát simogatni. Milyen kitűnő élete van a babáimnak!!!
   Megismerkedem egy oszkói biogazdával, hasznos eszmecserét folytatunk, majd világmegváltó gondolatok is előtörnek mindkettőnkből.
   Átrohanok legfőbb segítségemhez, hogy vágjuk ki a hatalmas diófámat, felmászott rá a macskám és keservesen sír, mert nem tud lejönni. Vihogva szánakozik az elképzelésemen. Azóta is ezzel ugrat.
   Fatárolóm fatárolóvá alakítása. Igen, nem elírás. Ezidáig kutyaház és galambszállás elnevezésekkel illeték a nálam járók, ma új fejezetébe lép története. Végre elnyeri méltó külsejét.
   Bögölycsípések borítanak. Bal alsó lábszáramon tenyérnyi bordó duzzanat, fájva viszketős szörnyűség.
   A legjobb barátom is felkeres. Már világosodik, s még mindig kint beszélgetünk. Léleksimogatás kipipálva.
   Őrült erővel csap le a vihar, eredményeképpen a nagyszobában a tetőgerendán át, ömlik be a víz. Én „természetesen” alatta állok, pacallá ázom. Ácsok jönnek este és megcsinálják.
   Ablakokat festek zöldre, a barátságtalan sötétbarnáról. A lábazat és a kezem felveszi a kívánt színt, a nyílászárók feketére sötétednek.
   Rokonságom több tagja is felkerekedik, hogy saját szemével lássa új életem és engem.
   Légy invázió veszi kezdetét, melynek hatására viszolyogva bár, de ragadós légypapírt vásárolok és felakasztom vonulási helyükre, az étkezőasztal fölé. A hatás nem marad el, sőt megduplázódik az eredményessége. Légy és fogyókúra. Vitathatatlan, hogy az ötlet elsőrendű.
   Délutáni sziesztát tartok, lejtőre teszem a székemet és egy óvatlan pillanatban, kihajolok, mert Csillagot keresem. ZUTTY. A könyököm bánja. Édesanyám kacag, Csillag rám veti magát és tisztára nyalja az arcomat.
   Ebben a hónapban tobzódnak a kirándulások, Egervárra, Vasvárra és Zalaszentgrótra is eljutok.
   Reggel a bejárati ajtó nyitásakor, etetésre indulva öt macska és egy kutya rohan felém, a lábaim körül szaladgálnak, majd’ felborulok. Tulajdonképpen ekkor és így ébredek fel.



Havi ÚJ, azaz magyar-magyar szótár: köped = hámlik, pld.leégés után hámlik a bőr

Felhők felett a Nap

Fekete áfonya, amit a madarak meghagytak

Bérbaltavár határában

A hegyen

Kápia Korosko paprika

Levendula (Lavandula intermedia)

Angyal szobor Vasváron, 1956 emlékére (Marosits István szobrászművész alkotása)

Supersweet paradicsom

Batthyány-kastély (Zalaszentgrót)