2017. november 4., szombat

Mindszent hava (október)

Napok óta ködös a reggel, s egyre mélyül, már napközben sem száll fel. Nem szeretek ilyenkor vezetni, erejüket vesztik a szemeim.
Bérbaltavári szüleimmel diót pirítunk a sparhelten, pici nádcukorral hintjük, s közben beszélgetünk.
Vilmos kint alszik? Úgy startol minden este, később valamelyikőnk megsajnálja, kisomfordál az éj leple alatt és behozza a kutyát. Aztán visszabújik az elkövető a puha ágyba, s úgy tesz, mintha semmi sem történt volna. Kisvártatva beszalad Vili, néhány másodperc értetlenség, majd mindkettőnkből kitör a nevetés. Hosszan kacarászunk. Szeretem ezeket az anya-lánya időket.
Kedvenc kollégámat én viszem melóba. Fél mellettem. Nem értem. Ura vagyok a helyzetnek, az autónak, saját magamnak.
Édesanyám Várpalotára utazik érettségi találkozóra. Új frizurát csináltat, kiválasztom, hogy mit vehet fel J Anyukám a legszebb az egész Világon!!!
Függőleges kertet tervezek a másik kertbe. Tavasszal valósítom meg, de lázasan töröm a fejemet azon, hogy milyen virágokkal népesítem be a falat.
Húgom jön, egy nappal a megbeszélt előtt, de ez titok, csak engem avat be, így meglepheti Anyukát. Késő este érkezik, csengetésére összerezzenünk. Anyukám félve néz ki az ablakon, s még a lélegzete is eláll, amikor megpillantja legkisebb gyermekét a kapuban.                           
Rumba megyünk sütiért, de meglepődünk, mert Kámnál lerobban a Ford. Betoljuk, s  Csipkerekig elgurulunk, bár se fordulatszámot, se sebességet nem mutat a gép, ráadásul épp csak gurul és egyre büdösebb, égett szagot okád, majd az út szélén leáll. Se fűtés, se semmi, ömlik az eső, fúj a szél, mi meg az út szélén…és zene szól a rádió nélküli autóban. Csoda?! Az. Nem kerít hatalmába, csak haza akarok érni. Aranyszívű ismerőseim érkeznek a segítségünkre és vontatnak csöppnyi falumba.
Hárman lányok a másik kertben lekvár rózsákat, hortenziákat és több tucat virághagymát plántálunk. A harangszóra befejezzük és a terített asztalnál forró húslevest kanalazunk.
Almát, céklát, répát és hagymát takarítok be. Elképesztő, hogy még ilyenkor is mennyit ad a föld, s a tavaszi munka gyümölcsét még az ősz derekán is élvezhetem.
        Szeretett boltomban, egy álmos reggelen az alábbi párbeszédbe csöppenek, amely a szomszédom és a lánya között zajlik.
A: Apa Te miért nem vagy jókedvű, mint mi, Dórival?
B: Napok óta nem tudok aludni.
A: Miért?
B: Mert a szomszédok (ekkor szigorúan rám néz) nagyon hangosan
horkolnak.
Ezen mindhárman harsányan viháncolunk.
Vili valósággal sír a boldogságtól, amikor néhány nap távollét után hazajön Lali cicus.
Sóskát kapok. Saláta lesz belőle. Harsognak a levelek a fogaim között.
Gombák mindenfelé.
Én vagyok a cégnél a KIRÁLY, mert a srácok (az üzemvezető és a kereskedelmi vezető) elutaznak gépet vásárolni. Megy minden, mint a karikacsapás.
Megtalálnak periódikusan ismétlődő kérdések/kijelentések, mint például: Mikor lehet már az én esküvőmön táncolni? A vénlányság felér a halállal. Nem érint meg. Nem érdekelnek az elvárások.
Sötétedéskor áthúzzuk a Nivát az autószerelőhöz. Még sosem voltam főszereplő ilyen történetben, feszengek is. Amikor kiszállok a szerelő udvarán a kocsiból, remegnek a lábaim, de néhány pohár pálinka feledteti a megpróbáltatásokat.
Anyukám beszorul a kazánházba, kilincs csak kívül van, így nincs mit tenni, szétveri az ajtót. LINDA!!!, a karatés öreglány J J J
Sétálok a fák között, leveleket rugdalok és ez a történet jár a fejemben: „Egy öreg zarándok ballagott a Himalája hegyei közt, amikor csikorgató hidegben elkezdett esni az eső. Egy fogadós megszólította:
-Apókám, hogy fog maga ebben az időben célhoz érni?
Az öreg vidáman válaszolt:
-A szívem már ott van, ezért a testem többi részének könnyű követnie.” (Anthony de Mello) Ha csüggedek, ez ad újra erőt! Most is.
Csillag bundáját próbálom tépkedni, mert csomós. Szeretném, ha szép hurkás vagy zsinóros lenne majd idővel a „ruhája”. Idővel. Egyelőre nem hagyja, de állítólag megszokja.
Halloween. Becsengetnek a lelkek. Jót röhögünk.



Havi ÚJ, azaz magyar-magyar szótár: összütt = együtt; hatosi = hat órai; zsemper = ha zsempert akarnak valakire adni, akkor féltik a megfázástól; kupuc=földhalom, földkupac

Csillag (Édesanyám fotója)

Színes falevelek

Baltavári hegy a másik kertből nézve

Titkos ösvény a másik kertben

Halloween sütikék barátnőmtől (http://mygingerland.blogspot.hu/)
Dió



A baltavári templom a másik kertből

Márton cicus hempereg a másik kertben

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése