Kerek Zöld porta: január 2022

   Bakra megyek az egyik partnerünkhöz, megköszönni az eddigi együttműködést és beszélgetni a közös jövőről, valamint megnézni a kibővített, új üzletüket. Amikor visszaérek az egyik kolléganőm rábeszél, hogy faljunk rántott sajtot. Egy másodperc alatt beadom a derekam és alig egy óra múlva már burkoljuk is az ebédet. Az utolsó falatoknál, már alig kapunk levegőt, de egyetlen morzsát sem hagyunk.
   Komoly csúszással, de megérkeznek Angliából a David Austin rózsatövek. Néhány napon belül el kell ültetni, mielőtt még teljesen átfagy a föld. Na ja, másnak én is könnyen osztanám az észt! Decemberben kiásni a helyüket? Már a gondolattól is ver a víz.
   Mikulás = csoki eső
   START! Elkezdjük a szilveszteri termékek gyártását és karácsonyig búcsút intünk a hétvégéknek.
   Dolgozói ebéd az üzemi konyhán, ünnepi kiadás I. Húsleves és csirkés-zöldséges tagliatelle zöldfűszeres túrómártással.
   December 9. Édesanyám születésnapja, szakad a hó. A meleg szobából, sütikéket tömve puffogok és reklamálok, hogy ki kért havat, de bárki is, szégyellje magát.
   Meghozzák a 2db földlabdás fenyőfánkat. Beállítjuk a nagyszobába és miközben gyönyörködünk bennük, már az Ünnep szele is megcsap mindkettőnket.
   Hajnali torna, a tetőről a járdára lezúduló hómennyiséget ellapátolom, mielőtt elindulunk. Át is kiált a szomszéd, hogy butaságot csinálok, mert vagy még esik napközben vagy elolvad. Hajnal 3 órakor nincs kedvem ehhez a magasröptű beszélgetéshez :-) , a két, általa felvázolt opcióhoz ugyan legalább egyet még hozzátennék, de elásom magamban.
   Hétvégi gálya, mindenki elgyötört és a hetek óta gyártott 3féle, év végére szánt termék nevétől is hidegrázást kap. Szokásommá vált, hogy az első hétvégén egyesével behívom a kollégákat, megajándékozom őket és meg is köszönöm az egész éves kitartó és áldozatos munkájukat. Egyikük megjegyzi, hogy minden évben izgatottan várja a decemberi behívót és mindig elérzékenyül.
   Dolgozói ebéd az üzemi konyhán, ünnepi kiadás II. hamburger, kézműves zsemlében, káposztasalátával és sok-sok sajttal.
   8 Celisus fok, szétmegy a fejem, bár a kialvatlanság is versenyben van.
   Nyulak, rókák és őzgidák szaladgálnak, félálomban nézek utánuk.
   Az éj leple alatt rajz kerül az irodai ablakomra, egy mackó a hóesésben, fenyőfával és ajándékokkal, amin az én nevem áll. Ezek a gyermekek! A csodák körülöttünk élnek!!!
   Dolgozói ebéd az üzemi konyhán, ünnepi kiadás III. lazacfilé ínyenc raguval (gomba, zöldborsó, sajt, sonka) csőben sütve, hasábburgonyával tálalva.
   A bolt száma a 16-os az Adventi Kalendáriumban, mesés díszítést és világítást kap a bejárat.
   Az informatikus ismerősünk mikro méretű laptopot hoz, Anyukám átveszi, amikor meglátom este, kiborulok, másnap húgom Budapestről úgy eligazítja a pasit, hogy napokon belül kicseréli. Na igen, mi csajok, mindig összezárunk és valamelyikőnk akcióba lép. Ó, talán nem említettem, hogy a rangidős közülünk totálkárosra törte a laptopot, alig egy évet adott neki, ezért kényszerültünk újra gépvásárlára. Miért is maradna ki valamelyik hónap, nem igaz?
   A közelgő Ünnep előtti napokban mákos, diós, gesztenyés, zserbós és mogyorós bejglivel kényeztetjük a dolgozóinkat és ajándékba küldünk a vágóhídi kollégáinknak is. Az irodai mennyiség, már az első napon elfogy. Mindig meghat mekkora áldozatra képesek a kollégák azért, hogy meg ne száradjon az édesség! :-)
   Apukám Zsezse cicusa pakol a konyhaszekrényben. Nem tévedés. Bekúszik alul, a szekrény hátuljánál bejut a fiókba, ahová bevackolja magát, majd játszik a zacskókkal. :-) Apus először azt hiszi, hogy egere van, mert tészták sokaságát találja szétszórva. Mindaddig hiszi mindezt, amíg tetten nem éri a kis lókötőt.
   Dolgozói ebédek az üzemi konyhán IV.sült tarja és karaj tejfölös-sajtos borítással, ropogós meleg kenyérrel.
   Munkatársnőm gyermekétől egy jegesmedvét kapok. A megspórolt pénzecskéjéből a családja mellett engem is megajándékoz. ….és ne olvadjak el???
   Sztorizgatunk ebédszünetben, zárásként az egyik kedvencünket, egy rumot is tartalmazó édességet majszolunk. Az egyik srác mondja Ő semmiképpen nem kér, s elmeséli, hogy túlzottan megmosolyogtatják ezek a golyók, így kihagyja, mert autóval van. Kikerekednek a szemeim, de inkább betömök még 3 darabot, hogy tompítsam a kacagásom zaját. :-) :-) :-)
   Jagermeistert iszom energiaitallal, ez a vég kezdete, nem is alszom egész este, öreg vagyok én már ehhez.
   Legjobb barátnőmmel chatelünk, így próbáljuk csökkenteni a távolságot és enyhíteni egymás hiányát.
   Csak vegetálok, látom, amint beesem majd a karácsonyfa alá, elé, mellé.
   Bolti kolléganőm Édesanyja lélegzetelállító gyönyörűségeket horgol nekem. Alig jutok szóhoz, pedig velem ez ritkán fordul elő.
   Hajnalban mielőtt indulunk munkába, Anyumat megkérem, hogy az egyik falidíszt, majd napközben tegye vissza a falra. A napszakra tett javaslatom elkerüli a figyelmét, hozza a szöget, meg a kalapácsot, mászik a kis létrára, vastag télikabátban és nekilát. Az étkezőből figyelem. Fordítva fogja a kalapácsot és a hegyben végződő végével próbálja eltalálni a szöget. :-) Többet üt a kezére, mint a szögre, amikor jelzem, ha megfordítja a szerszámot, két ütéssel célba ér. Így is lesz!
   Az én drága lánykáim, a női vonal az üzemben, varázsos ajándékokkal lepnek meg. A fő „szám” egy nagy lámpás, régi álmom válik valóra!!!
   A vágóhídi kollégáinktól ínycsiklandó húsos tálakat kapunk december 23-án, nagykanállal ebédelünk! Arra gondolok, hová tehettem a régebbi, nagyobb méretű nadrágjaimat, mert a jelenleg használtakról eszementen menekülnek a gombok. :-) A maradékokat, a helyi boltunkban kisegítő, idős bácsinak csomagoljuk el. Egyedül ünnepel, estig dolgozik, próbáljuk fényesebbé varázsolni ezeket a napjait.
   Szóval december 23. Sötétben érünk haza, az utcai ablakban csomag, benne hatalmas üveg uborka és egy kedves, kézzel írt levél. Közeli szomszédasszonyunk ajándéka. Potyognak a könnyeink. Épp beérünk a házba, amikor megérkeznek húgomék. Apukám ajándékait és meglepetésként nekünk készített ételeit is hozzák. Sajnálom a gombokat a nadrágon, blúzon…. :-) Rotyog a marhahúsleves, sül az elmaradhatatlan kacsa és rozmaringos sörtésztás husi, összemelegszik a cékla és az édesburgonya, nászukba mindketten belepirulnak. Pöfi torta, rácsos lekváros túrós piték, chilis-narancsos kosárkák, pisztáciás/málnás és fehércsokis macaronok, 4,5kg szaloncukor és megszámlálhatatlan mennyiségű táblás csokoládé vonja ki kardját a gombjaim ellen.
   December 24-én délelőtt együtt díszítjük a karácsonyfát, pont mint gyermekkoromban. Édes emlékeket idéz bennem!!! Ulakcsai nagymamám ma lenne 95éves. Miközben rá emlékezünk, Anyuka szeletet vág az egyik ujjából, csak annyira tudjuk elállítani a vért, hogy bekötözzük a nyílt sebet. Szomorúan nézünk össze húgommal, így ránk marad a főzés, pedig szívesebben heverésztünk és fetrengtünk volna édesség mérgezésben.
   Öcsém és a családja december 26-án jönnek. Még nem voltak itt nálunk. Nem is tudom, hogy mikor ünnepeltük együtt a Karácsonyt és tesóm születésnapját, ami december 27-re esik. Most megelőlegezzük a bizalmat és egy nappal előbb köszöntjük méteressel, az az egyik kedvence. Ráadásul reggelre hó is esik, vékony rétegben borít mindent. Persze ennek maximum unokaöcsém örül, de annyira, hogy még én sem morgok. Bejglit hoznak, amit frissen sütünk és szolgálunk fel. Életem legfinomabb mákosa, ki sem néztem sógornőmből, hogy bárakármit is tud sütni. :-) Nem is tesszük az asztalra a kézműves műhelyből vásárolt ugyanilyen terméket, mert ami már lecsúszott a torkunkon, azzal nem szállhat versenybe. Ahogy együtt ülünk mindahányan az asztalnál, arra gondolok, ez a legszebb karácsonyi ajándék, minden, amit kívánhatok! Persze Édesapám hihetetlenül hiányzik, de nem vagyok telhetetlen! Néhány üveg borral áttelepszünk a nagyszoba süppedős foteljeibe, levegőért kapkodunk és közben 11 éves unokaöcsém gitárjátékát hallgatjuk. Ámulattal figyelem milyen tehetséges gyermek, hallás után játszik, szívből, érzéssel. Az angyalok hozták neki a hangszert, miután Anyukája, az én, -mostmár tudom, hogy kiválóan sütő- sógornőm áttolatott az előzőn. :-) Vihogásunktól hangos az épület, s talán még az utca is. Túl korán eljön a búcsú ideje, de lopjuk még az időt, s az indulást késleltetve hógolyózunk egyet. Miután mindannyian útra kelnek, mi is felöltözünk és elmegyünk Zalaistvándra öcsém tortájáért. Igen, nem tévedés! Úgy történt ugyanis, hogy az előre egyeztetettekkel ellentétben egy nappal előbb jöttek mihozzánk, mint ahogy a tortát megrendeltük és az elkészült. Így esett meg, hogy a torta és várományosa elkerülték egymást. Sebaj! A kollégák majd belakmározzák!!!
   Életem egyik legszebb és legnehezebb Karácsonya. A nehézsége.. Túlzottan vártam valamit, ami nem jött el/meg! Én nem szoktam kérni se Karácsonyra, se semmire. Én adok, de nem kérek magamnak. Pontosabban kétszer kértem. Tavaly és idén. ….és idén nem kaptam meg! :-( Mielőtt óriási dologra gondolna az olvasó, elárulom, ez egy levél. Persze számomra óriási lett volna, ahogy az izgalmam is, amivel vártam és a csalódottságom, amiért nem érkezett meg. Az elmúlt hónapokban, ezekben a rettentően nehéz hónapokban, ennek a levélnek az érkezésébe kapaszkodtam. Ez volt számomra a remény. Talán eltúloztam magamban, ezért éltem meg ekkora csapásként az elmaradását. Elsirattam valamennyi el nem olvasott sorát. Nem könnyebbültem meg, de idővel majd elmúlik a fájdalom. Elmúlik minden.
   Vissza kell rázódni a munkába. Az egyik kollégám szórakoztató történetei segítenek. Az egyik ilyen, náluk nem műtötték meg a macskákat sosem, hogy ne legyenek kölykeik, inkább fogamzásgátló gyógyszert adtak nekik. Kergették a cicókat, heteken át, évente többször is.. :-) A másik ilyen, a nyakból induló sérvével kapcsolatos. Két természetes gyógymódot ajánl az orvos. 1.lovagoljon 2.ússzon. Válaszai: az elsőre az, hogy a ló számára büdös, úgyhogy nem próbálja meg; a másodikra pedig az, ha bedobják a 2méteres vízbe, tuti elmúlnak a fájdalmai, hisz néhány perc alatt beáll a halál, mivel nem tud úszni. :-) :-)
   A testvéri szeretet számomra nem csak üres frázis. Sosem bántanám a testvéremet. Ettől függetlenül előfordul, hogy hevességemben erősebben fogalmazok, de mindig tudok bocsánatot is kérni. Szándékosan viszont sosem bántok. Bele is betegednék. Nem vagyok naiv, tudom, hogy vannak, akik nem így vélekednek, mégis szíven üt szembesülnöm az ellenkezőjével.
   Egy nap van ebből az évből. Olyan iszonyatosan nehéz év volt! :-( Nem is emlékszem ehhez foghatóra!!! Mégsem siettetem a végét, elfogadtam minden kínjával! Megbékéltem vele. Már nincs hajtás, pezsgőzöm a munkatársakkal. Otthon a szokásos menetrend szerint zajlanak a dolgok, a két négylábút már kora délután beengedjük a házba, elfoglalják helyüket a jó meleg nappaliban. Nincs semmilyen felhajtás, nem főzünk, inkább rendelünk a kedvenc csárdánkból korhelylevest, lencsesalátát, ropogós malacsültet bajorkáposztával és sörkiflit. Nem maradunk talpon éjfélig, amolyan öregesen ágyba bújunk, mielőtt a fáradtságunk felülkerekedne rajtunk. Iszom azért néhány korty pezsgőt és félve mosolygok azon, hogy magamban egy könnyebb évre vágyom.

Havi ÚJ, azaz magyar-magyar szótár: dejszen = de hiszen; part = domboldal