Kerek Zöld porta: szeptember 2021

   A hónap első napja, vasárnap, munkába megyek, majd Zalaegerszegen mutatok meg két helyet Anyumnak, hogy hétközben könnyen megtalálja. Amint végzünk leugrunk ebédért a Szajki-tavakhoz (lángos és kakaós palacsinta). Délután le kell dőlnöm, mert ájulásig vagyok a fáradtságtól, amikor 15órakor felkelek azt hiszem, hogy éjszaka van, hiszen sötétség fogad és szakad az eső. Idejét nem tudom, hogy mikor esett utoljára.
   Anyuka fogorvoshoz megy, mert letört egy foga és erősen gyulladt a fogínye. Kihúzzák a csonkot, nem tud enni. Amikor hazaérek azzal ugratom, hogy a kismillió csokit tartalmazó készletéből falatozom, s Ő tehetetlenül kénytelen végignézni. Alig tud beszélni, mert fájdalmai vannak, de azért próbálja mondani, hogy az az övé. Sajnálom Csokirálylány, mondom és megeszem 5-6 darabot.
   Mákos gubát sütünk bent a cégnél, kezd felpörögni az üzemi konyha. Ez lesz a brigád ebéd. Nincs rossz dolgunk, szó se róla!
   Szerfelett elcsigázott vagyok, nem tudom a cég parkolójában elindítani az autót, mert a kulcsot bedugom, de nem fordul. Felhívom a karbantartót, Ő mondja meg a tutit, forgassam jobbra balra a kormánykereket, a kormányzár okozhatja. Az okozza. Gondolom magában kiröhög, főleg, hogy zavartságomban valamiért azt felelem neki, én még ilyet sosem hallottam. A házunknál megállva, a slusszkulccsal próbálom kinyitni a kaput. Percekig teszem mindezt és nem értem, hogy mi a probléma. Tényleg ledobtam a gépszíjat. :-(
   Augusztus 4.Beugrunk a munkahelyemre a koszorúért és nekivágunk az oda-vissza közel 1000km-es utazásnak Nyíregyházára, ami lélekben sokkalta jobban megvisel majd minket, mint maga a fizikai próbatétel. Édesanyám (unoka)testvérének, Délceg Lacinak a temetésére igyekszünk. Az autópályán mindenfelé halott baglyok. Megvisel a kedvenc állatom tetemeinek látványa. Kellemesen hűvös időben indulunk, egy pihenőt tartunk, majd megérkezünk a forróságba. Közel 2 órával előbb, mint ahogy a szertartás elkezdődik. A családhoz ülünk, illetve a család kéri, hogy üljünk oda hozzájuk. Gyönyörű a szertartás, a hölgy, aki felolvassa a szívbemarkoló sorokat, egyrészt nagyon szép és olyan bársonyos a hangja, hogy napestig elhallgatnám. Anyukámat is megemlíti…végezetül a feleség Ildikó sorai…az a rész, amikor azt írja: „Köszönöm, hogy 37 éven át boldog lehettem melletted!”, ott eltörik a mécses. Hazafelé a hőség fojtogat mindkettőnket, de nem kapcsoljuk be a klímát, hogy meg ne hűljünk, inkább résnyire leengedjük az ablakokat. Halas szendvicset majszolunk, almát ropogtatunk és jókat beszélgetünk. Hosszabb szakaszokat hallgatunk. Hallgatunk és igen, a csend is lehet szép, felemelő és gyógyír. Aztán Balatonszárszó előtt előállok az ötletemmel, hogy ránk férne egy kis nyújtózás. Megállunk a cukrászda parkolójában, veszünk sütit és fagyit, amit a partig sétálva és ott egy padon üldögélve nyalunk el, miközben szemerkél az eső. Csak nézzük a fodrozódó hullámokat és mosolygunk. Este fél 8. Reggel 6 óra óta úton vagyunk, remeg kezünk-lábunk, mégis boldogban és némán bámuljuk a Balatont. Mesés érzés! „Elég egy mozdulat, valamilyen rég elfeledett illat, egy tárgy, egy ágroppanás, a szélnek a zizzenése, s az emlék felüti fejét, ránk néz, és olyan üdén, vidáman vagy szomorúan valódi, mint a jelen minden valósága.” (Fekete István) Agyonhajszoltan kecmergünk ki a gépjárműből, én lezuhanyzom és a következő pillanat már az ágyikómban talál. Hajnal 3-kor új nap kezdődik. Csörög is az a fránya vekker. Azt sem tudom, hogy mi, merre és hány méter, csak hasztalanul tévelygek.
   Anyuci fájlalja a szívét és a hátát, levegővételnél és mozgás közben egyaránt. Valószínűleg huzatot kapott, de azért aggaszt. A gyógyszerész tapaszt javasol, na nem az ehetőt. :-) :-)
   Hétvégén közel 11 órát dolgozom, de nincs idő felborulni, sprint haza, tus és átöltözés, majd irány a kolléganőmékhez. Barka az öntudatos és bámulatosan szép kutyalány megugat bennünket, de az este előrehaladtával ellenszenve lanyhul, később már elém áll, úgy jelzi, simogassam a hátát és vakarjam a nyakát. Tárcsán sütünk íncsiklandó falatokat, de az abszolút szenzáció a vendéglátó testvérpár közös projektje, a házi zsemlében felszolgált hamburgerhús, káposztasalátával. Még most is csorog a nyálam, ha az ízorgiára gondolok. Gyorsan leküldünk rá egy kisebb szelet francia mákos krémest, meg fejenként 1 üveg rozét. A föld kerek!!!
   Vasárnapi idegroham, bekrepál a főzőlap, zúg, mint egy traktor, majd püttyög, mint egy időzített bomba. Szerencsénkre egy kedves Alsóújlaki barátunk a segítségünkre siet és kideríti, hogy csak az egyik lap adta meg magát a négyből. A renitenst kiköti, így Anyus befejezheti a félbe hagyott ebédet.
   Egy 11 éves kislány a nyári szünetben kutyajátékokat készít, hogy összegyűjtse a pénzt a titkos vágyára, egy tükrös asztalkára. Munkatársnőm felhívja a figyelmemet az „akcióra”, sejti, hogy beleszállok. Naná! Ketten 20db-ot rendelünk, el is képed a család, s jelzik, ezzel meg is vásárolhatják a hőn áhított bútordarabot. Jónak lenni jó! :-)
   Hullócsillagok. Tulajdonképpen semmi közük a csillagokhoz, kődarabok (meteoritok), amik hatalmas sebességgel lépnek a légkörbe, ott felizzanak és rövid idő alatt megsemmisülnek. Napokon keresztül megannyit észlelünk.
   Katicavirágmag mézben. Ezzel kenegetem az arcomat, mert a szépség állandóvá tehető! Ráadásul csökkenti/semlegesíti a túlzott érzékenységet az allergén anyagokkal szemben. Egy gyógynövényekből álló tea-kúrát is elkezdek, mert energizálnak és segítenek a méreganyagok gyorsabb kiürülésében. Ritka esemény, hogy foglalkozom magammal!
   Az esküvővel kapcsolatban egyeztetek a cukrászműhellyel, modortalan a pasas, kedvem volna elküldeni melegebb éghajlatra, de egyrészt az nem az én stílusom, másrészt a Húgomék innen álmodták meg az esküvőjük édességeit, ez pedig felülírja a mérgemet.
   Hetek óta egy technológiai problémával folytatok szélmalomharcot hétvégéken is. Tanácstalanságom egyre fokozódik, kezd felőrölni, amikor végre újra fény gyúl, valaki belém karol és támogat, de én megint a végkimerültség szélére sodródom és állandósulnak a rosszulléteim. :-( „Hallgatom a szívem. Ha majd egyszer megáll és elszakad a testemtől, az, ami én vagyok, lehajolok még egyszer, és megcsókolom a szívem; megcsókolom, mert szeretett engem, és szerette az egész világot.” (Fekete István)
   Anyucim esetei a klotyó papírral. 1. Én: Kérlek, hogy ne hozz xyz típusút! Ő: ok. Amikor hazaér mégis xyz lapul a szatyorban. Mikor rákérdezek a miértjére, azt feleli: Ja, azt hittem xyz-t hozzak! 2. Egy héttel később. Én: Miért ilyet hoztál megint? Ő: Óóó, azt hittem nem ilyet hozok, akkor a mellette lévő nevét néztem… :-) :-) :-)
   Egyhelyben ülünk és dől a lé rólunk, aztán estére megérkezik a vihar. Ijesztő amit művel, nem is ömlik, nincs rá szavam. Bejön a házba is, bár nem hívtuk, majd másnap, mintha itt sem lett volna, megint tombol a meleg, hogy aztán estére megint vihar kerekedjen és essen, mint a ló dereka.
   Augusztus 20-i hétvégén Húgomék elugranak hozzánk, néhány hét és jön a nagy nap, a tavalyról áthelyezett esküvő, izgalmuk fokozódik, picit lazítanak nálunk, velünk. Jó együtt.
   Novemberi időjárás köszönt be a hónap végére. Reggelente pulóvert kell felvenni, ami nem kívánkozik le napközben sem. Óóó, ez még korai! Jöjjenek az indiánok és hozzák a nyarukat!
   Anyukám a szombatot a közösséggel tölti. Falunap van. Parasztolimpiával, bográcsozással, zenével és tánccal! Én a menyegző díszítését próbálom lelki szemeim előtt felvázolni, illetve a tervet, kit és miként irányítok majd, hiszen engem bíztak meg a jegyesek, hogy a főmufti szerepét betöltsem. Barátnőm értesít, hogy elkészült a köszönőajándékokkal. Elbűvölő szépségeket alkotott ismét. Küldünk képet a fiataloknak, akik meglátva a cukiságokat, elsírják magukat örömükben.
   4.Sakál Triál Bernie Emlékkupa Tilajban. Nem vagyok jól és ez enyhe kifejezés, így nem tesszük tiszteletünket. Támogatja a cég és mi, mint magánemberek is a rendezvényt. Remélem, hogy a következő évben, az 5.kupa nem rajtol el nélkülünk!
   Este fél 8, a Cukrászműhely vezetője hív, nem tudják elhozni a süteményeket szombaton Káptalantótiba. Azt mondja: „Még időben szól.” Időben??? 4 napunk van. Egész éjjel nem alszom, töröm a fejem a lehető legjobb megoldáson, ami mindenképp csak félmegoldás ahhoz képest, ahogy Ők oldották volna meg, mint szakemberek. Félmegoldás, de az a fél, amelyik rendelkezésünkre áll. Munkatársam habozás nélkül rábólint segítségkérésemre és vállalja a hétvégi szállítást, de a tulajdonos is gondolkozás nélkül rendelkezésünkre bocsájtja az egyik hűtős teherautót. Probléma megoldva.
   Csoki cirmosunk egy egérrel a szájában mászkál a házban. A többiek érdeklődéssel figyelik és próbálják megközelíteni, de Ő védi a zsákmányát. Aztán amikor újra látom már nincs nála a babája. Hm… Remélem, hogy nem futkározik valahol újra a házban! :-)

Havi ÚJ, azaz magyar-magyar szótár: fúvató = dezodor; fátyolka = lepke; pavnya = serpenyő; megolvas = megszámol; egy pacska cinke = egy zacskó szotyi