Hajnalban szemügyre veszem a száradó kolbászokat a munkahelyi érlelőben, majd Zalakarosra viszem Anyukámat egy nagy fagylaltra.
A következő hétvégi nap ismét munkahelyi teendőkkel veszi kezdetét, majd felfedezzük a Kornyi-tavat. Ez a Káli-medence legnagyobb tava (még sosem hallottunk róla) és őrszemei az Emberi komédia szoborcsoport tagjai. A szobrok Veszprémi Imre acélból és mészkőből készült alakjai. Tikkasztó hőségben utazunk és kaptatunk fel a dombocskára. A talajban húzódó alagútrendszeren több tucat ürge szaladgálhat. Ezt azért vélelmezzük, mert időről időre előbújnak, két lábra állnak, körülnéznek, majd észlelve minket újra eltűnnek. Megszólít a szükség, kis dolgom lenne… Feszülten forgatom a fejemet, de ezzel nem enyhülnek a panaszaim, sőt még csak sikerrel sem járok. Összeszorított lábakkal csoszogok a térdig érő fűben, majd leguggolok. A piszkos részletektől megkímélném olvasóimat, annyit jeleznék csak, hogy egy csepp sem megy a bugyimon és nadrágomon kívül. Plédeket terítek a vezetőülésre és nyakig pisisen vezetek át Zalakarosra!!!, mert Édesanyám fagyizni szeretne, ha már nem mutatom meg neki a többi szépséget a környéken. Ezzel cukkol, hisz tudja, nem tudok kiszállni. Útközben egyszer még azt is megjegyzi, milyen gyorsan szárad a nadrágom. Naná, nem látja a farpofámat. Amint hazaérünk azonnal beállok a zuhany alá. Micsoda öröm a víz!!!
Van egy új partnerünk. Néhány nap múlva nyit boltot Orbányosfán. Lelkesedem az őrültekért, akik szüleim szerint, hasonlatosak hozzám. Miért őrült ez a hölgy is? Orbányosfa 90 lelket számláló község, egy kisforgalmú út mellett, ami jelentős településekhez vezet, de bevásárolni senki sem fog megállni ezért ott. Merj nagyot álmodni kedves, új ismerős és kívánom, hogy sikerüljön!!!
Húgomék egy napra felkeresnek minket, majd másnap mennek az Istvándy-ligetbe, jövő szeptemberi esküvőjük, fűzfákkal ölelt helyszínére a Tóti-hegyre. Örök hűséget fogadni a természetben, a szabad Ég alatt? Tekintélyes giccs, de éveim előrehaladtával, nem tagadom, nekem tetszik.
Új termékeket gyártunk. Ez mindig izgatottsággal tölt el mindannyiónkat. Új irányokat határozunk meg és rengeteget ötletelünk. Ez visz előre minket és a céget is. Kedvemre van.
Ló nagyságú, robosztus őzek ugrálása tarkítja haladásomat a koromsötét hajnalban. A táv felétől rókák is csatlakoznak.
Műszaki javítások és fejlesztések zajlanak az üzemben, ennek keretében a közeljövő újításairól is elkezdünk eszmét cserélni.
Nyári, kiemelt állatorvosi ellenőrzés. Egészséges felfűtöttség és a doktornő sem hűt le, kiváló eredménnyel zárul a szemle.
Tartalmas kirándulást teszünk, melynek keretében bepillantást nyerünk Balatonmagyaródra, Búcsúszentlászlóra és Zalaszentmihályra is.
Hamis ciprusokat ültetek az iroda ablakaiba, délután kolléganőm gyermekeivel kopasz őszirózsákkal fokozza a látványt. Egy formás cukorsüveg fenyőt is hoznak a szorgos gyermekek. Alakulunk.
Másnap ugyanezen gyermekek szenzációs rajzokkal örvendeztetnek meg bennünket, halaszthatatlanul felkerülnek a falakra, emléket állítva kedvességüknek.
Nehéz hetem van a melóban. Kumulálódik a fáradtságom és elgyötörtségem, ráadásul valaki gerinctelen, aljas dolgot készül elkövetni ellenem, amit megtudok és ettől összeomlok. Mikor azt mondom, ha ebből tűz lesz, elmegyek, kedvenc kollégám szeméből könnyek csordulnak… Kedvelem ezt a gyereket :-)
Egy napom van (augusztus 20.csütörtök), hogy újra felépítsem magamat. Nem tudom, hogy sikerül e. Reggel a kolbászok érlelésének követését is átvállalja az egyik munkatársam, hogy lazulhassak, de később mégis be kell mennem, mert Németországból megérkeznek a pácoló kádak. A sofőr nem győz eléggé hálálkodni, amiért nem váratjuk hétfőig. Ja, jófejek vagyunk gondolom magamban, ahogy azt is, fordítva nem biztos, hogy ugyanígy történne. Délután Kámból jön az informatikus ismerősünk, mert a kamerarendszer még mindig nincsen készen, a pasit elnyelte a föld, most megpróbálja Ő befejezni. Nem lehet. Silány eszközök lettek felszerelve, újakat kell rendelni. Nem ez az első dolog, amit többször csináltatunk meg. Bosszantó, mert nem nyomtatjuk a zsozsót.
Az időjárás nyárból őszbe változását nyögve nyelősen tolerálom, rosszullétek gyötörnek. Pici vigaszt munkatársaim kényeztetése hoz, jégkrémmel, szederrel kedveskednek.
Augusztus 22.a túlfogyasztás világnapja, vagyis az az időpont amikor az emberiség feléli a Föld, egy év alatt megújuló erőforrásait. A tavalyi évhez képest 3 héttel kitolódott ez az időpont a koronavírus miatt. Csökkent a károsanyag-kibocsátás, lassabb ütemben vágták ki az erdőket és szennyezték a tengereket. Valamire jó ez a vírus.
Szabadidőnkben Madárvártához megyünk. Útközben már csak üres fészkeket látunk, lógatjuk is az orrunkat, amikor egy helyütt meglátunk egy gólyát. Sok puszit dobunk neki a hosszú út előtt.
Megfázik és becsípődik egy ideg a derekamban, csillagokat látok a fájdalomtól, úgy dolgozom, ráadásul minden előzetes bejelentés nélkül, pénteken 13 órakor javítási munkálatokra érkeznek az üzembe. 18.30-kor végeznek!!! Már gondolkozni sem tudok a görcsöktől és a kézfertőtlenítős kezemmel belenyúlok a szemeimbe. Be is gyulladnak a nap végére. Még ez hiányzott! Hétvégére ágynak esem. Anyuci óránként keni és masszírozza a derekamat lóbalzsammal, ami felerősíti a szúrást. Másnap reggel felkelni is csak óriási kínlódások közepette tudok. Csak az lebeg a szemem előtt, hogy hétfőn mennem kell dolgozni, de amennyiben lábra sem tudok állni, az akarat fölé kerekedhet a kényszer. Elhatározom, hogy nem hagyom magam. :-) Visítok ugyan, de tornázom kitartóan, a köztes időben pedig álmodozom.
„Szeretnék indián lenni egy évre,
szeretnék házakat festeni kékre.
Szeretnék éjszaka úszni egy tóban,
szeretnék hinni az örökké szóban.
Virágos busszal világot járni,
sohasem fáradni, sohasem fájni.
Szeretném, ha bokáig érne a hajam,
szeretném jobban szeretni magam.
Szeretnék egy évre szerzetesnek állni,
sötét kis szobában csendben meditálni
és amikor ültem kis szobában eleget,
szeretnék nagyon, nagyon sok gyereket.
Szeretném újra anyámat ölelni,
szeretnék minden kérdésre felelni.
Szeretnék sírókat megnevettetni,
József Attilának barátja lenni.
Szeretnék ültetni cseresznyefákat,
cseresznyefa ágán lóbálni a lábam,
a cseresznye magokat messzire köpködni,
föld felett angyalként könnyedén röpködni.
Szeretnék jót látni az emberek szemében,
szeretnék ülni a Jóisten ölében.”
(Andrássy Réka, Lehetetlen bakancslista)
Kolléganőm túrós és mákos kelt rétessel próbál jobb kedvre deríteni, a a hétvégi kálváriám után. Szóval rétessel gyógyítana és láss csodát, sikerül. Eddig ezt nem is tudtam! Mindig tanulok valami újat! :-)
Havi ÚJ, azaz magyar-magyar szótár: ízvíz eszű = buta;
nyénnye = nagynéni; öregje = valaminek a legnagyobb példányai (pld.krumpli); kalincs = kilincs
