2017. július 2., vasárnap

Nyárelő hava vagy Szent Iván hava (június)

Nagymamám jobban van, kezd erőre kapni. J
Édesanyám érkezik, a másik kertben sertepertélünk. Mesterek jönnek-mennek, mi közben takarítunk és a cseresznyefáról teletömjük a bendőnket. Lestrapáltan zárom be a kertkaput és indulnánk a főhadiszállásra (hozzám), amikor az út túloldalán egy szépkorú néni int a szemével. Átvánszorgunk, bemutatkozunk és váltunk pár szót. Végezetül a néni nehézkesen ugyan, de feltápászkodik a padról, remegő kezei közé veszi az arcomat és két cuppanós puszival bocsájt utamra. Szeretve lenni jó.
Marcipán cicám babái, a kis hurkák a hasamon alukálnak, ugrálnak, sőt Anyukájuk is ott szoptatja őket.
Az utat szegélyező gólyafészkekben a mama mellett 2-3 kisgólya is dacol a széllel.
Maci kandúr eltűnt. L L L
Kolléganőm friss salátákkal, süteménnyel, egy pohár ribizlivel és viola palántákkal lep meg. Bűbájos asszony.
Egy gyermekkori álom beteljesülése = Lada Niva tulajdonos lettem.
Hajnalban róka kölykök szaladnak át az úton előttem.
Fűkaszám bekrepál.
Új bolt nyit Baltaváron. (Bérbaltavár Baltavár és Hegyhátkisbér egyesítésével jött létre 1935-ben. A helyiek még mindig külön kezelik/nevezik a két részt. Kisbér az urairól, míg Baltavár az egykori palánkváráról kapta a nevét.) Széles áruválaszték, kedves kiszolgálás és sok süti!!! J   
Kincsvadászat a másik kertben. Az előzőleg itt lakó cókmókjait túrjuk pajtásokkal.
A kollégák látni és kipróbálni szeretnék a Nivat, azzal megyek melózni. Egy pasi megállít és gratulál az autóhoz és hozzám.
Van itt a faluban egy kisfiú, „édesdrágagyermek”, rajongásunk kölcsönös. Egyik alkalommal, amikor náluk bandázom, elkéri a fényképezőgépemet, tengernyi képet kattint rólam és nagylelkű bókot oszt: „Dórim, Te olyan vagy, mint egy szörny” J J J Elolvadok.
Bérbaltavári anyukám meséli, hogy hajdan, amikor még kislány volt, a kertjükben magasodott egy böhöm cseresznyefa, amelynek gyakorta felmászott a tetejére és onnan nézett a távolba. Az Ég aljáról azon tűnődött, hogy mi lehet a dombok mögött. Talán jobb lett volna nem felnőni és megtudni.
Vadászat. Azóta is arról álmodom…
Bérbaltavári apukámmal sittet pakolunk, talál egy üveget, benne valami folyadék. Megszagolja, belekortyol, majd felderül az arca és ezt kiáltja: Reggeli! (vodka volt) Én a nagy nevetésben eltaknyolok, de komolyabban nem ütöm meg magam. Dörög, villámlik és esik, mint a ló dereka. Zuhanyzás kipipálva. A bugyimból is csavarni lehet… Azért még órákon át várom, hogy elvigyék a konténert, majd egy elmozdított cserép miatt felmászom a padlásra, ahol vágni lehet a sötétséget és nincs lámpám, kint is sötét, bent is sötét… Pechemre, amikor bekecmergek a zuhany alá, csöngetnek. Futárt várok. Felhúzom magamra, amit találok (ezt nem részletezném, semmi Dolce&Gabbana J) Kinyitom a kaput és eláll a lélegzetem. Legeltetem a szemem a futáron, csöpög a gatyámból, hajamból…mindenemből csöpög a víz. Ő kedvesen mosolyog. Szerintem futóbolondnak néz. Futár akarok lenni!!! Barátosném megjegyzései: „Gyakrabban kell rendelned!” / „Ezután én is hozzád kérem a csomagom.” Csajok FOREVER!
        Adott egy pasi, aki szabadidejében piacozni jár. Ok, eddig semmi küli. Most viszont kapaszkodj! Egyebek mellett használt női bugyikat árul. Meredek, ugye? Nem térek magamhoz.



Havi ÚJ, azaz magyar-magyar szótár: ré = sír; fürtet = keres valamit; lajtergyán járni = létrára mászni; pekedli = kisméretű edény; cirkula = körfűrész

A ló kint várakozik

Fekete ribizli

Kukorica

A ködben kel fel a Nap

Meggy a másik kertben

Nagytilajban

Josta

Telihold

Körte a másik kertben

Vadászat